A kivételezettek arcátlansága

A kivételezettek arcátlansága

Már többször megfogadtam, hogy nem nézek/hallgatok politikát. De az ördög mindig rávisz. Utána meg napokig ketyegek a felháborodástól meg az undortól.

Így jártam a napokban is. Minden hírcsatorna közölte, hogy a teljes bírói kar bojkottálja az igazság szolgáltatását, ezúton is tiltakozva a tervezett nyugdíj- és nyugdíjaztatási rendelkezések ellen. Röviden, nem tetszik nekik, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évre módosulna jelenlegi 50 helyett, a megállapított nyugdíj összegének alapja a teljes letöltött munkaidő legyen és nem csupán az utolsó – elvileg a legsikeresebb – év, valamint a 6700 lejt meghaladó nyugdíjak 30%-os megadóztatása. Ezzel együtt, a nyugdíj végösszege nem haladhatja meg az aktív idején kapott bérük szintjét. Figyelembe véve a mai 21000 lejes (4200 euró) átlagnyugdíjukat (!), anyagilag nem jelent világvégét az adóemelés.

Egy gondolat erejéig, rá szeretnék világítani a dolgok hátterére is. Egy demokratikus állam elkerülhetetlen feltétele: a három hatalmi ág – a törvényhozói (parlament), a végrehajtói (kormány) és a bírói (igazságszolgáltatás) megléte, teljesen függetlenül a másik kettőtől.

Kérdezem: illik egy hatalmi ág alkalmazottjának sztrájkolni, bojkottálni saját feladataik teljesítését és ezen keresztül zsarolni?  És pontosan az a bírói ágazat, amely annyira kényes a saját függetlenségének megőrzésére? Mi történne, ha a végrehajtó hatalom is ugyanezt tenné és a kormány zsarolná őket a bérek és a nyugdíjak átutalásának esetében? Csak úgy, figyelem felkeltésből (ugyanis ezt nyilatkozta a főügyészünk: ez nem sztrájk, csak figyelem felkeltés). Kialakítottak maguknak egy privilegizált, szinte törvények feletti kasztot Valeriu Stoica hathatós segítségével, államot az államban, ahol csak jogaik vannak, kötelességük semmi. Elévült bűncselekmények, behajtatlan károkozások, sok esetben furcsa felmentő ítéletek, korrupció. Ez az igazságszolgáltatás általános képe. A tévedéseik anyagi következményeit a román állam állja. A közös pénzből. De ők elmozdíthatatlanok. Elintézték a bizalmasaik, a törvényszéki írnokok spéci nyugdíját is, ami tényleg kemény munka, de melyik gépírói munka könnyű? Az Alkotmánybíróság túszul tartja az országot, tagjai hírből sem ismerik az összeférhetetlenség fogalmát. Szégyentelenül szavaznak a pofátlan nyugdíjak eltörlése, sőt a megadóztatása ellen is, visszautasítva a nyugdíjak és az állami bérek közti választás bevezetését, ugyanis mindebben személyesen érdekeltek. És teszik mindezt az ország legjobban fizetett munkaközösségeként. Az össztársadalmi felháborodás hidegen hagyja őket. Úgyszintén az 1793 lejes (360 euró) átlagnyugdíj, amit a pórnép kap.  Mit számít nekik, hogy Románia 1400 millió (!) eurót kockáztat, ha nem tesz lépéseket ebbe az irányba.

Ui. A tegnap még megnyugtattak, hogy a sürgős eseteket, főleg a kiskorúakkal kapcsolatos bírói intézkedéseket, nem bojkottálják. Ma már úgy néz ki a dolog, hogy nem veszik komolyan a saját bojkottjukat sem. A legfelsőbb bíróság időt szánt és helyt adott Cristian Popescu Piedone semmisségi folyamodványának és elrendelte szabadlábra helyezését. Nyolc (!) évvel a Colectiv-eset után. Első fokon 8,5 évet, másodfokon 4 évet kapott, ma felmentették.

Ma pedig szintén sürgősségi esetként bírálták el a Tate fivérek házi őrizetének jogosságát.

 Nagyvárad, 2023. június 22